wakele78

Szegény Bertalan méltatlan állapotban volt már, napok óta nem evett, nem ivott, ment a hasa is, csont és bőr volt. Kegyetlen és önző dolog lett volna, ha hagyjuk szenvedni. Minden maradék gyógyszert, tápot, pórázt a Noé Állatotthonnak ajándékoztam, a kutyakanapét egy kedves budakalászi kutyás hölgyismerősnek adtam. Nem valósínű, hogy még egyszer kutyusom lesz. Rettenetes a hiány, üres a lakás. Szokatlan, hogy mindent meg kell ennem, nem kunyerál senki. Mozgáshiányom van, néha leviszem magam sétálni, de a héten elkezdtem úszni is, egész jó uszoda van Újpesten. Lecseréltem a Volvót. Sok baj volt már vele, pénztemető volt. Szerencsére hirdetés nélkül találtam rá vevőt, fiatal srác, élvezni fogja. Én meg vettem egy Kia Stonic-ot, ez legalább öt ajtós, garanciális, keveset futott. Viszont kis szívó benzines, a fogyasztása nagyon nem olyan, mint a Volvónál, és érzem a hiányzó lóerőket, meg nyomatékot. Összességében korrekt, remélem sok baleset- és szervizmentes kilométer vár ránk. Van Casco meg minden, lementünk Ceglédre is színházba. A bal oldali bölcsességfogaimmal gondok adódtak, 15 éve nem bántjuk őket, most viszont elkezdte nyomni a többi fogamat kifelé, úgyhogy ki kellett szedni őket. Szájsebészet... Nem volt kellemes, de sokkal rosszabbra számítottam. Túléltem. Varratszedés után vagyunk, minden szép és jó. Sajnos a jobb oldaliakra is sort kell kerítenünk, de várok vele legalább őszig.