wakele78

Nem is tudom, hol kezdjem. Próbáltuk rávenni apukát, hogy költözzön a lepukkant, koszos, korszerűtlen, hatalmas (7 szoba, 3 fürdőszoba) házából egy korszerűbbe. Párom nézi a hirdetéseket, én csak szervezkedek, telefonálok. De minden hiába: találtunk egy teljes körűen felújítottat, de NEM. Mint a legtöbb nyugdíjas, ő sem megy már sehova. Bár egyelőre nem tudjuk, miből fogja fizetni a fűtés költségét, ha már nem praktizál. Próbálom rábeszélni egy nyílászáró-cserére, de egyelőre mintha a falnak beszélnék. Most minket pusholt, hogy nézzünk magunknak valamit, néztünk is, meg fogunk is nézni. Csak az a baj, hogy behúzná a párom szép kis lakását, amit ő nem akar átengedni neki, mert úgyis tönkreteszi (ebben egyébként egyetértünk, de megnyugtattam, hogy nem lesz semmiféle költözés). Sashalmon néztünk egy szép házat, némi teendő azért akadna vele, de szigetelés, ablakcsere, vezetékek cseréje megvolt, van pince, padlás, elférnek a gyűjtögetett dolgok (nem én gyűjtögetek). Meg egyet megnéznénk Rákospalotán is, azzal semmi teendő nem lenne, csak kisebb, és közel van az M3 bevezető. Voltunk Bod Péter Ákos előadáson, lőttem szelfit is a professzor úrral, meg beszélgettünk egy kicsit az előadás után. Mindenkinek ajánlom, mert nagyon jó! Pár napot Hévízen pihentünk volna, de fáradtabban jöttünk haza, mint ahogy elmentünk. Erről többet nem írok... Sajnos kaptunk ingyenjegyeket az Operába. Az épületet szépen megcsinálták, DE! Senki ne menjen a Márió és a varázsló, ill. a Kékszakállú herceg vára című darabokra. Előbbi minősíthetetlenül rossz, a másik cserébe lehoz az életről, annyira depresszív. Amúgy sok a munka, de most kivettem 3 nap szabit, mert vannak dolgok, amiket meg kell csinálni. Ma vettem egy garnitúra négyévszakos gumit az autóra. Téli-nyári van felnin, a téli csak öreg, a nyári már vállalhatatlan volt, azt cseréltük le. A télit majd eladom, addig ledobjuk a pincébe. Virágokat is kellett ültetnek a balkonládába, azt is kiraktam. A burjánzó szobafikuszt is megnyestem, és lett 3 dugvány: remélem, ők is megerednek, mint az előzőek. Viszont lassan nem férek el a növényektől. Holnap megyek fogorvoshoz kontrollra, visszaviszem az üres palackokat, meg úszok egyet. A munka ünnepe előtt pedig leereszteném és kitakarítanám a hűtőt.

Voltam ISTQB AT vizsgán, nem tudtam eleget készülni rá, de amilyen szívatós volt a feladatsor, még akkor sem biztos, hogy abszolváltam volna, ha tisztességesen rákészülök. Ez van, megyek majd valamikor később. A március pedig? Hát, nem unatkozunk. Első hétvégén Drégelypalánkra mentünk, a párom baráti társasága szervezett egy minimál-kiruccanást. Volt marhapörkölt (ki kellett hagynom, vittem csirkés bácskait), iszogatás, sztorizgatások. A Várkapitány éttermet viszont nyugodt szívvel tudom ajánlani, teljesen rendben van, az árak mintha megálltak volna a Covid előtt. Autót lemostam, de kár volt, tiszta retek már megint, és összemászkálták a cicák, vagy nyestek, sáros kicsi tappancsnyomokat hagyva maguk mögött. Második hétvégén Debrecenbe kellett vinni apukát, régi barátjához, Géza bácsihoz. Felesége, Éva néni rengeteg kajával készült. Szállást intéztünk a Hotel Nagyerdőben, full kommunista, de az árhoz képest rendben volt. A sör az étteremben feleannyi, mint itt a fővárosban bárhol. Meglátogattuk még az öreg unokatestvérét, Anikót, ott volt az egész család (fia, menye, 3 lány unoka). Kaja megint volt. Visszafelé Szolnokra kanyarodtunk, mert apuka még ősszel ott felejtette az osztálytalálkozón a laptopját és egy sapkát is. No comment. Előző hétvégén ki kellett vinni apukát tüntetni. Nem szeretem a tömeget, hűvös is volt, az eső is esett... Kényelmesebb lett volna otthon megnézni. Vasárnap a MÜPA-ban voltunk, Zenészgenerációk – Fókuszban a cselló, Perényi Miklós, Várdai István, Devich Gergely voltak a fellépők. 3 korosztály, 3 teljesen már stílus. Miklós bácsi kazettáin nőttem fel, jómagam is csellóztam, szenzációs albumai voltak, pl. Kocsis Zoltánnal. Nagyon tetszett! Apukának továbbra is keresünk valami kisebb házat, mert amiben most lakik, az 3 generációs, egyedül bolyong benne. Szigetelés nincs, nyílászárók vállalhatatlanok, rengetegbe kerül befűteni télen. Asszony talált valamit, megnézzük, mert ránézésre szép és jó, csak a kivitelező akar valamit cheatelni az adásvételin szereplő vételárral. Nyilván nem akar (sokat) adózni, de ennek még utána kell járnunk, beszélek majd ügyvéddel.

Vettem egy Odense komódot a Jyskben, természetesen az egyik fiók oldala nem volt megfelelő (két balost csomagoltak, jobbos hiány volt). Megreklamáltam, 3 hétig semmi. Ma bementem, szerencsére megértették a problémámat, és kaptam cseredarabot. (Valakinek szerintem ez hiányozni fog a csomagjából.) Ami szomorú ezen kívül, hogy az itthon hatvanezerért árult termék a szomszédos Ausztriában száztíz euró. nevetséges. Rendeztem a Volvóból kiszedett dolgaimat, és felszereltem a fedélzeti kamerát a Kiába. Sajnos muszáj, rengeteg idióta van az utakon. Hétfőnként eljárok úszni Újpestre. Első alkalommal majd' kiköptem a tüdőm, eszement pulzusom volt, már többet bírok, de túlzásba nem akarom vinni. Van rendes finn szauna és wellness medence is, rendben vannak. Bár a 3.800,– forintos belépőt kicsit sokallom. Majd veszek bérletet. Éjszakai gyomorégéstől szenvedek. Bertalan betegsége óta van, főleg miután elment. Van Quamatel, meg Talcid, azt szoktam bedobni, ha éjjel felkelek. Remélem, ez a közeljövőben normalizálódni fog. Voltunk a Zeneakadémián, nyílt nap volt, asszony csellózik (újrakezdte 15 év kihagyás után, én is csellóztam régen), meg kellett néznünk. Jó volt, csak a székek némely teremben kényelmetlenek. Az akadémiát szépen megcsinálták. Katona József Színházban is voltunk, megnéztük A Bajnokot. Pintér Béla darab, de a színház társulata adja elő. Nagyon jó volt! Akinek van rá lehetősége, meg kedve hozzá, nézze meg bátran.

Szegény Bertalan méltatlan állapotban volt már, napok óta nem evett, nem ivott, ment a hasa is, csont és bőr volt. Kegyetlen és önző dolog lett volna, ha hagyjuk szenvedni. Minden maradék gyógyszert, tápot, pórázt a Noé Állatotthonnak ajándékoztam, a kutyakanapét egy kedves budakalászi kutyás hölgyismerősnek adtam. Nem valósínű, hogy még egyszer kutyusom lesz. Rettenetes a hiány, üres a lakás. Szokatlan, hogy mindent meg kell ennem, nem kunyerál senki. Mozgáshiányom van, néha leviszem magam sétálni, de a héten elkezdtem úszni is, egész jó uszoda van Újpesten. Lecseréltem a Volvót. Sok baj volt már vele, pénztemető volt. Szerencsére hirdetés nélkül találtam rá vevőt, fiatal srác, élvezni fogja. Én meg vettem egy Kia Stonic-ot, ez legalább öt ajtós, garanciális, keveset futott. Viszont kis szívó benzines, a fogyasztása nagyon nem olyan, mint a Volvónál, és érzem a hiányzó lóerőket, meg nyomatékot. Összességében korrekt, remélem sok baleset- és szervizmentes kilométer vár ránk. Van Casco meg minden, lementünk Ceglédre is színházba. A bal oldali bölcsességfogaimmal gondok adódtak, 15 éve nem bántjuk őket, most viszont elkezdte nyomni a többi fogamat kifelé, úgyhogy ki kellett szedni őket. Szájsebészet... Nem volt kellemes, de sokkal rosszabbra számítottam. Túléltem. Varratszedés után vagyunk, minden szép és jó. Sajnos a jobb oldaliakra is sort kell kerítenünk, de várok vele legalább őszig.

Szegény öreg kiskutyámat, Bertalant holnap (de legkésőbb hétfőn) el kell altatni. 17 éves, nyirokrákos, ősszel kapott 3 napig infúziót, azóta szteroid-kúrán vagyunk, de pár napja alig eszik, alig iszik, lábra alig bír állni, totyogni sem tudunk pár 10 méternél többet. Egy újabb infúzióval is csak az időt húznánk, össze fog omlani, azt pedig nem várnánk meg. Fáj, nagyon fáj, de inkább én szenvedjek, mint a jószág.

Múlt szombaton voltunk a Budapest Jazz Clubban Emmet Cohen Trio koncerten, nagyon jó volt, felrakták a youtube-ra is (én meg a peertube-ra), még szelfit is lőttem a fiatal jazz-zongoristával. Karácsony előtt még voltak kisebb-nagyobb rohangálások, kajabeszerzések, vásárolgatások. Irgalmatlan adagokat kaptunk a Pléh Csárdában, mi is csináltunk ezt-azt, vittem kaját öcsémnek is. A Panderas Pékségből szereztünk bejglit, kalácsot, kiválóan sütnek a fiatalok, ha valaki arra jár, vegyen náluk valamit, megéri. Szentestét apukánál töltöttük. Az utóbbi időkben nincs jó hangulat Karácsonykor, mert a párom anyukája két évvel ezelőtt, az ünnep után pár nappal hunyt el. Az ünnep után is mennünk kellett ide-oda; kajáért is, meg ugye a kisasszonynak ruhákat is kellett nézni (és talált is!). Megcsináltam az Ügyfélkapu+omat. A Rogán-féle DÁP-ot amíg nem kötelező, nem telepíteném a telefonomra. És meghirdettem a réges-régi keménytokomat. nagyon régóta nem használom, csak a helyet foglalja. És kaptam egy nekem csináltatott Temesvári puhatokot születésnapomra. Jövő héten újév, lassan kezdődik az újabb hosszú mókuskerék.

Ebben az évben már nem dolgozom, viszont eléggé összesűrűsödtek a feladatok erre a hétre, és egy részének nem örülök. Hétfőn elvittem a Volvót a márkaszervízbe, mert üres volt a FAP tartály, és piros háromszöges hibaüzenettel közlekedtem. Mellesleg a DPF-nek sem tesz jót, ha adalékanyag nélkül megyünk. Nos, mit kiderült, ezt a márkeszervíz benézte: a FAP tartály ereszt, fel sem töltik. Az új tartály 276 ezer, ezt nem volt kedvem kifizetni. Javítással nem foglalkozik senki. Úgyhogy nagy hirtelen elkezdtem pingetni a FB csoportokat, és Kecskeméten épp bontanak is Volvókat, úgyhogy hétfő este legurultam hozzájuk, és vettem egy bontottat hatvanezerért. Késő éjjel értem haza. Még hétfőn rendeltem bejglit a Panderas pékségben, vettem finom kalácsot is, de a Pléh Csárdában nem tudtam karácsonyi rántott pontyot meg mákos gubát rendelni, mert ők hétfőn zárva vannak. Kedden elkezdtem intézni a FAP tartály cseréjét, még épp tudtak időpontot adni péntekre a DPFMannél, persze csak a Hunyadi úti szervízbe. De legalább belefértem. Ezzel párhuzamosan úgy döntöttem, hogy öreg vagyok én már ehhez a folyamatos javításhoz, és lecserélem a Volvót. Idén kb 2 havonta voltunk szervizben. Csak viszonylag új, szívó benzines gép jöhet szóba, manuális váltóval. Sok extra nem kell, mert csak a baj van mindennel, de klíma és villanyablak kell. Találtam egy még garanciális Kia Stonicot, 59ezer km-el, lefoglalóztam, január elején vinném. A Volvót megnézte egy klubtárs, aki ilyet keres, neki nem adnám drágán, de még gondolkodik rajta. Legrosszabb esetben a kereskedőnél fogom hagyni. Szerda este volt egy kis céges összejövetel a Noiret-ban, 20 éve voltam ott utoljára, semmit nem változott a hely. Ittam egy meggyes sört meg toltam egy lepényt, drágán. Hamar haza is mentem. Csütörtökön ki kellett vinnem a párom kisautóját a XVII-be a Horpadás Szakihoz. Tényleg szaki az ipse, rettenet jó szakember, tisztességes, becsületes. Egy kicsi, de mély horpadás keletkezett ismeretlen okokból (én ügyfelekre gyanakszom) a 3 hónapos autó motorháztetején, és sikerült 99%-osan megcsinálnia úgy, hogy csak felülről fért hozzá. Mindenkinek ajánlom a szakit! Pénteken pedig a nap felét elvitte, hogy kicserélték a FAP tartályt. Vezérlőegység hibát mutatott a hibakód, azzal remélem, nincs baj, és csak az üres tartály fájt neki. Ha a vezérlő elszaródott, az elég nagy szívás. Most egyelőre tankolás után sem jött vissza a piros háromszög, a bontott tartály jó volt, a srácok szépen megcsinálták, feltöltötték. Őket is nyugodt szívvel ajánlom mindenkinek. Bertalannal ma voltunk kontrollon. Hétfőn lesz kész az új labor. A doki szerint ahhoz képest, amilyen a lelete egy hónapja volt, egész jó bőrben van. Májfunkcióra kíváncsiak vagyunk... Egyelőre ennyi, és még csak péntek van, “szabadságom” első hete...

Párom 3 hónapos kisautóján rejtélyes horpadás keletkezett, pici, de elég mély, és a motorháztetőn van. Intéznem kellett horpadás szakit, elvileg jövő pénteken megyek, és csak bízom benne, hogy szépen meg tudja csinálni. Nincs kedvünk most lakatoshoz, fényezőhöz vinni egy szinte új autót. Szerdán ki kellett vennem egy szabadnapot, mert délután a zeneiskola Karácsonyi koncertet rendezett a Rumbach zsiniben, és előtte el kellett mennem az állatpatikába, szereznem kellett kaját, meg két csokor virágot a fellépésre. És még a kiflifutár is jött. Elég későn értem haza. Csütörtökön este oldalast sütöttem a kiskutyámnak, mert most volt a 15. évfordulója annak, hogy elhoztam az Illatos útról. Öreg is, beteg is, válogat is, keveset eszik szegény, de az oldalas nyerő volt. Más kérdés, hogy mára virradóra fosott egyet a lakásban. Fel sem keltett, régebben mindig szólt, ha valami baj van. Most kutyapelus van egy fix helyen, kiszolgálja magát. (Nem sikerült teljes mértékben oda pakolnia a cuccost, komoly takarítás kellett utána.) Tegnap homeoffice-ban toltam, szerencsére épp nem volt sok meló (letudtam a korábban a héten), tudtam pörögni, mosás, takarítás stb. Ma pedig elindult a szabadságom, eléggé feltorlódott az év végére. Idén már nem megyek be dolgozni, max szólnak, ha ég a ház. Megpróbálom kipihenni magam, mert eléggé ki vagyok égve.

Kis Volvóm az utóbbi időben random “Motorrendszer szervíz sürgős” üzenetekkel bombáz. Ma megnézték. Kiderült, hogy ebben az EURO5-ös gépben VAN részecskeszűrő regeneráló folyadék. Még nem adblue, de van. Azaz lenne, csak üres a tartály. Elég elcseszett helyen van, alul, a hátsó tengely előtt. Úgyhogy megyünk vissza 16.-án. Remélem, megoldja a problémánkat! A folyadékot 60ezrenként cserélni kéne, a legszebb, hogy nem találtam a használati útmutatójában sem, csak a volvohowto írja, hogy ezeknél Additionally every three years or 60.000 kms / 37.500 miles, you should: If your car as the DPF – Diesel Particulate Filter, top up the additive fluid Jóskapista szervíz ezt nem találta volna meg.

Pénteken szegény öreg Vilma cica olyan állapotba került, hogy nem volt más választás, el kellett tőle búcsúzni. A hamvasztást is elintéztük még aznap este a Kegyeleti Kisállat Hamvasztóban. Szép cicás urnát kapott, apuka hazavitte. Több, mint 18 és fél évig együtt volt a családdal a jószág, irigylésre méltó élete volt. A párom, és az apja is eléggé megzuhantak.